Egy nap a kriptokereskedelemben

A bitcoin szén-dioxid-lábnyomának felülvizsgálatára irányuló egyik legfrissebb tanulmányban kimutatták, hogy a kriptopénzek előállításának hálózatát tápláló megújuló energiaforrások aránya a ban mért átlagos 41,6 százalékról augusztusára 25,1 százalékra csökkent.

A kutatás során azt is megállapították, hogy a bitcoin bányászata révén évente 65,4 megatonna szén-dioxid kerül az atmoszférába, ami Görögország éves szintű emissziójával egyenlő — ismertette az Eunows nyomán a Liner. Ez azonban a bitcoinbányászatot működtető megújuló energiaforrások arányának csökkenéséhez vezetett, mivel a hálózat már nem jutott hozzá a kínai Szecsuán és Jünnan tartományok olcsó vízenergiájához — magyarázta az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Alex de Vries.

Amint a kriptofarmok átköltöztek Kazahsztánba, ismét szenet kezdtek el alkalmazni, ráadásul óriási léptékben, ezért megnőtt a bányászathoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás. Habár a folyamatok megállítása mostantól nehéz feladat lesz, a világ vezetői próbálkoznak enyhíteni a kriptovaluták által okozott környezeti károkon, tavaly például több mint kétszáz cég és magánszemély indította el az úgynevezett kriptoklíma-megállapodást, amelyben egy nap a kriptokereskedelemben vállaltak arra, hogy ra nettó zéró működést valósítanak meg, ami elsősorban a zöld energiára történő átállást jelentené.